Pedig Voeckler hatalmasat küzdött a Pireneusokban. Sokan azt hitték, hogy már az első komolyabb hegyi szakaszon elveszti a trikót, aztán a La Mongie befutóra tettek sokan, de abban szinte mindenki egyetértett, hogy a Plateau de Beille-n biztos leveszi a maillut jaune-t. De nem így lett. S ez annak köszönhető, hogy Thomas Voeckler hihetetlen, nem létező energiákat mozgósított. Kevesebb, mint 10 perces előnyét őrizte meg a kemény Pireneusoki szakaszokon, így elsőre meglepő lehet, hogy a mai szakaszon 9 és fél perces hátránnyal ért be. De mint már írtam, erőn felül teljesített, és ezt nem lehet a végtelenségig bírni. Ennyi a reális különbség Voeckler, és az élboly között, viszont nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mekkora teljesítmény volt, hogy idáig megőrizte a sárga trikót.

A szakaszt sprint befutóval Armstrong nyerte meg, Basso és Ullrich előtt. Ullrich egyébként megpróbálkozott egy támadással, de a US Postal, és a CSC szövetsége legyűrte őt. Viszont ez a menet Ullrichtól mindenféleképpen pozitív előjele lehet a holnapi Alpe d’Huez-i időfutamnak.